Kerti virágok

Kerti virágok típusai

Virágok tenyészhelyi igényei

Kert kialakítási ötletek virágokkal

Viragok ültetése, gondozása

Növénybetegségek, növényvédelem

Egy szép kert elképzelhetetlen a kerti virágok pompája nélkül. A virágok szín, forma és méretváltozatai a kert kialakításának végtelen variációit hordozzák magukban.
A virág fajok és fajták szakszerű kiválasztása és a körültekintő tervezés a látványos dísznövénykert alapja.

Aquilegia-Harangláb

Kerti virágok típusai.

Évelők: Az évelő virágok olyan több éven át élő lágyszárú növények, melyeknek föld feletti részeik ősszel elhalnak. Ezen virágok föld alatti tárolószerveik jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot halmoznak fel, így tavasszal újból kihajtanak. A hagymás és gumós növények is az évelők csoportjába tartoznak. Megkülönböztetünk télálló illetve fagyra érzékeny hagymás fajokat. Az utóbbiakat ősszel ki kell szedni a talajból, hogy fagymentes helyen teleljenek át. Lásd évelő virágok

Egy és kétnyári növények: Az egy és kétnyári virágok olyan rövid életű növények, amelyek a magképződés után elpusztulnak. Az egynyári növényeket tavasszal ültetjük és még ebben az évben virágoznak és elpusztulnak. A kétnyári növényeket nyáron vagy ősszel ültetjük, és a következő évben bekövetkező virágzás után pusztulnak el.

Virágok tenyészhelyi igényei

Erdei évelők: Árnyékkedvelő évelőknek is nevezzük őket, ezeknek a virágoknak szükségük van a fás növények és az ősszel lehulló levelek védelmére. Ezek a növények leggyakrabban kora tavasszal nőnek és korán virágba borulnak. Erdei évelő pl. a nagy völgycsillag, a bőrlevél, a nefelejcs, a gyöngyvirág

Erdőszéli évelők: Félárnyékkedvelő évelőknek is nevezik őket, bokrok és fák tövében érzik jól magukat. Jól viselik ha időnként teljes árnyékba vagy napsütésbe kerülnek. Ezekre a növényekre jellemző, hogy idővel levélszőnyeget alkotnak. Erdőszéli évelő pl. a gólyaorr, legyezőfű, szívvirág

Nyílt területen élő évelők: Ezeknek a virágoknak nagy többsége melegkedvelő, némelyikük a hőség elviselésére szürkés-kékes színt vesz fel. Nem viselik el nagyobb fák társaságát, de a törpecserjék, vagy félcserjék közelségét jól tűrik.

Sziklakerti növények: Ezen növények levelei igénylik a fényt és a meleget, gyökereik viszont a hűvösben érzik jól magukat, ezért fejlődnek jól természetes vagy mesterséges kövek környezetében. Leginkább a szárazabb, kis tápanyagtartalmú területeket kedvelik. Néhány sziklakerti évelő: varjúháj, gyapjas tisztesfű, keserűfű, veronika stb.

Havasi évelők: Ezek a virágok a mi környezeti adottságaink mellett nem tarthatóak, mert a természetben szélsőséges éghajlati körülmények között élnek.

Virágágyi évelők: E fajtákat a a növénynemesítők hozták létre. Elsősorban a nyílt területeket kedvelik. Abban különböznek vad társaiktól, hogy érzékenyebbek a környezeti hatásokra. Például több vizet, vagy tápanyagot igényelnek. Több virágot hoznak, ezért nem célszerű a vad növény fajokkal társítani őket. Néhány virágágyi évelő: sáslilliom, bugatölcsér, lángvirág

Vízparti évelők: Ezek a növények igénylik a nedves talajt, de jól tűrik az időleges vízborítottságot is. Nagyon gyorsan képesek szaporodni.

Vízinövények: Kizárólag a víz felszínén vagy a vízben képesek megélni.

Coreopsis-Menyecskeszem-Kert-Növénytelepítés

Coreopsis grandiflora- Menyecskeszem

Kérdése van? Keressen minket!

Kert kialakítási ötletek virágokkal.

Formák

A virágos növények növekedési formáját éppen annyira fontos (vagy még fontosabb) figyelembe vennünk egy kompozíció tervezésekor, mint a növény virágainak színét, vagy a méretét. A növényágy egész évben látható képét a növények növekedési formája határozza meg. A fűfélék és páfrányok csak formai világukkal játszanak fontos szerepet a kertben, mivel viráguk általában jelentéktelen. Ezeket a növényeket különböző növénycsoportok közti átmeneteknél, illetve a világos virágú évelők hatásának kiemelésénél tudjuk legjobban alkalmazni.

egyhajtású növények: egyetlen száruk van, ez hordozza a virágot is (tulipán)

felálló szárú bokros növények: több, felfelé növekedő hajtásuk van (őszirózsa, csillagfürt, menyecskeszem)

elhajló szárú bokros növények: több hajtásuk van amelyek szétállnak, lehajlanak (páfrány)

párnás növények: félgömb alakban növekedő, tömör növények (párnás kakukkfű,örökzöld tatárvirág

szőnyegképző növények: közvetlenül a talaj felszíne fölött terülnek szét, sűrű talajtakaró réteget alkotva madárhúr, vörös ínfű, pázsitviola,

levélrózsás növények: leveleik egy pont köré centralizálódnak, felfelé alig nőnek( kövirózsa)

bozótok: rendezetlen növekedési kép jellemzi őket, hajtásaik egymástól különböző távolságra nőnek ki a földből( kerti bambusz)

Színek

Kertünket a színpompás virágok különböző elrendezése varázsolja egyedivé. Ahhoz, hogy egy kert egységes benyomást keltsen a szemlélőben, azt kell eldöntenünk, hogy melyik legyen az uralkodó szín, vagy színek. Az uralkodó árnyalathoz célszerű a későbbiekben a többi árnyalatot hozzá hangolni. A színek meghatározásakor figyelembe kell vennünk a terület fényviszonyát, mert ez nagyban befolyásolja a virágok színeit is. Napsütésben a sötét virágok, míg alkonyatkor a világos tónusú vagy fehér virágok teszik kellemessé a látványt.
Minél kisebb egy ültetvény annál kevésbé lehet egymástól nagyon elütő színű virágokat alkalmazni. A fehér szín minden esetben a semleges partner szerepét játssza.

Leggyakoribb színkombinációk:

egyetlen alapszín árnyalatai

színfoltok egy-egy nagyobb területen

komplementer színek alkalmazása ( pl. aranysárga-sötétkék, skarlátvörös-világoskék )

színsor meleg árnyalatokkal (sárga-narancsszín -vörös és ezek kombinációi, harmonikus átmenetekkel)

négyes színösszhang ( pl. bíborvörös-ibolyaszín-lila-fehér)

hármas színösszhang ( pl. vörös-sárga-kék)

Levélszínek és formák

A különböző levélszínek és formák variálásával, már jóval a virágzás megindulása előtt, illetve ősszel a virágzások után, jó hangulatúvá varázsolhatjuk kertünket. A levéldísz növények nem csak a virágzás mentes időszakokban tesznek jó szolgálatot, hanem virágzáskor egyes növénycsoportok nyugodt átmeneteként is sikeresen alkalmazhatóak.

Növénymagasság és a virágzási idő variálása

A virágágy kialakításakor, nem elhanyagolható szempont a növények méretének illetve virágzási időpontjának figyelembe vétele. Egy növénycsoport esetében a növényeket magasságuk szerint ültessük egymás mellé, a legmagasabbakat hátra a legkisebbeket pedig előre, azonban a mértani pontossággal elválasztott növénytípusok helyett ha egy két magasabb vagy alacsonyabb növénnyel megszakítjuk a sort, sokkal természetesebb hatást érhetünk el.
A virágzási idő figyelembevételénél elsősorban arra kell ügyelnünk, hogy azok a fajok amelyek virágzás után teljesen elhervadnak, a virágágy közepére vagy hátsó részére kerüljenek és ne legyen túl nagy ez a csoport. Azokat a növényeket amelyek virágzás után is szépen mutatnak előre vagy a virágágyás szélére ültessük. A korai hagymás növények a többi növény közé kerüljenek elosztásra.

Aster andersonii - Őszirózsa

Virágágy tervezése, növénycsoportok

A virágágy tervezésénél a növények színét, formáját, méretét figyelembe véve kell eljárnunk. Hasznos ha ültetési tervet rajzolunk (méretarányosan ábrázoljuk a rendelkezésre álló területet). Térképezzük fel a terület adottságait, mint talaj viszonyok, fényviszonyok, tereptárgyak, meglévő növények. Első lépésként a virágágy optikai közepét kell meghatároznunk, ide kerülnek kis csoportokba a vezérnövények Ezek lehetnek egy növény vagy növénycsoport is, ez képezi a vázat amelyhez a többi növényt igazítani fogjuk. Melléjük kerülnek a tavasszal, nyár elején virágzók. A többi helyre a nyáron illetve ősszel virágzó növény fajokat telepítsük, a hagymás-gumós növényeket szétszórva helyezzük el. Minél látványosabb a vezér növény, annál kevésbé lehet feltűnő a mellette állók csoportja, de ez fordítva is igaz, a semlegesebb színű vezérnövények mellé ültethetünk feltűnő színű tavaszi virágokat. Van néhány különleges megjelenésű évelő virág fajta, melyet nem célszerű virágcsoportok tagjaként felhasználni. Ezek elsősorban szoliter növényként alkalmazhatóak. Számos olyan évelő létezik, amely szerényebb külseje miatt csak csoportban mutat jól.
A későbbi gondozás szempontjából előnyös, ha olyan virág fajokat válogatunk össze egy ágyásba, amelyek gondozásigénye és túlélőképessége megegyezik.
A területünkre jutó növénydarabszám meghatározásakor, csak hozzávetőleges értéket tudunk meghatározni, soványabb homokos területen több növényre van szükség, mint egy tápanyagban gazdag humuszos talajon. Hozzávetőlegesen azt lehet mondani, hogy 1 négyzetméternyi területre magas évelőkből (1m-nél magasabb) 2-3 példány szükséges, közepesen magas növényekből (40-90 cm) 4-6 db, alacsony évelőkből (20-40 cm) 7-9 db, törpenövésű évelőkből (5-20 cm) 10-16 db növényre van szükségünk.

Kérdése van? Keressen minket!

Virágok ültetése és gondozása.

Talaj előkészítés

A talajt jól fel kell lazítani, az évelő gyomokat el kell távolítani. A különböző növénycsoportok eltérő talaj előkészítést igényelnek.

virágágyi évelők és egynyári virágok: laza talajt és jó tápanyagellátást igényelnek, alkalmazzunk szerves trágyát

árnyékkedvelő évelők: laza, humuszos talajt kedvelik, használjunk lombkomposztot

sziklakerti évelők: jó vízáteresztő képességű talajt igényelnek

szárazságtűrő évelők: szintén jó vízáteresztő talajt igényelnek

Ültetési időpontok

Általánosságban elmondható, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok kerülendőek ültetési munkáknál (túl erős napfény, szél, eső).

egynyári növények: május közepétől kezdődik az ültetésük

kétnyári növények: ősszel ültetjük őket

évelők: márciustól novemberig ültethetőek

fűfélék: tavasszal ültessük őket

dália, gladiólusz: ez a két növény olyan érzékeny a fagyra, hogy április vége előtt nem ajánlatos kiültetni őket

tavasszal virágzó hagymás növények: a nyáron virágzókat ősszel az ősszel virágzókat pedig tavasszal ültetjük

Delosperma-Délvirág-Kertépítés-Öntözőrendszer

Delosperma cooperi - Bíborvörös délvirág, Napcsillag

Ültetés

A növény számára kézi ásóval akkora gödröt készítünk amelybe kényelmesen bele tudjuk helyezni. Ezután kézzel földet nyomkodunk a gyökérlabdához. Az ültetést az ágyás közepétől kezdjük, hogy az összetömörített talajt rögtön fel is lazítsuk. Ültetés után azonnal beöntözzük az ágyást. Fenyőkéreggel vagy lombkomposzttal betakarhatjuk a növények tövét, így megóvjuk őket a kiszáradástól, illetve a talaj túlzott összetömörödésétől. A hagymákat hosszuk háromszorosának megfelelő mélységbe ültetjük, a nedvességre érzékeny fajtákat vízelvezető drénnel kell ellátni.
Közvetlenül az ültetés után nagy az elgyomosodás veszélye, ezeket minél gyakrabban el kell távolítani.

Öntözés

Ügyeljünk arra, hogy ne öntözzünk melegben, inkább a reggeli vagy az esti órákban locsoljuk a növényeket. Lehetőség szerint ritkábban (két vagy többnaponta) öntözzünk, így növényeink gyökere mélyebbre fog hatolni a földben és jobban fogják majd viselni az esetleges több napos vízhiányt is.

Trágyázás

A talaj idővel elveszíti tápanyag tartalmát, ezért növényeink megfelelő fejlődésének érdekében ezt időközönként pótolnunk kell. Az évelő növények esetében, a trágyázásnak legkedvezőbb az élettani hatása kihajtásakor illetve virágzás előtt. Egyéves növényeket közvetlenül kiültetés előtt trágyázzuk. Ebben az esetben, havonta kisebb mennyiségekkel, őszig megismételhetjük a tápanyag utánpótlást.

További munkálatok

Néhány növénynek nem elég erős a szára ahhoz, hogy megtartsa magát, ebben az esetben meg kell támasztani mielőtt kitörik. Erre alkalmas lehet rőzseág, bambuszrúd vagy vaspálca, amelyhez zsinórral rögzítjük.

Az évelő növényeket időnként vissza kell metszenünk, azonban a metszések időpontja fajonként igen változatos és nagy körültekintést igényel. Némely évelőknél a virágzás utáni teljes visszametszés tetszetős másodvirágzást eredményez, az elhervadt virágok lemetszése szinte minden fajnál a virágzási idő meghosszabbodását eredményezi, vannak évelőfajok amelyeknél a virágzás előtti visszametszés eredményez nagyobb virághozamot. Ősz végén és tavasszal minden évelőt teljesen vissza kell metszeni. Idősebb gyengén növő évelőinket megfiatalíthatjuk, úgy, hogy kiássuk és több részre osztva újra elültetjük őket.
Télen is zöldellő évelőinket célszerű rőzsével vagy fátyolfóliával betakarni, de csak az igazi nagy fagyok után szabad ezt a munkálatot elvégezni, különben kirohadhat.

Campanula-Kertépítés-Öntözőrendszer-Sziklaker

Campanula glomerata harangvirág

Kérdése van? Keressen minket!

Növényvédelem

A betegségek és a kártevők megelőzése már a tenyészhely és a növények kiválasztásakor megkezdődik. A virág fajtájára jellemző ideális tápanyag és vízellátás (se túl kevés, se túl sok) gondoskodik a növény ellenálló képességéről. Ha ezek mellett még ügyelünk a növények közötti célszerű távolságokra is, akkor már mindent megtettünk növényeink egészségének érdekében.
Leggyakoribb károsodások gondozási hibák miatt:

hervadás: vízhiány miatt

gyökérrothadás: nedvességtorlódás miatt

sápadt levelek: nitrogén vagy vashiány miatt

felkopaszodás és sápadt levelek: fényhiány

levélsárgulás és vörösödés: túl sok fény

korcs növekedés: túl tömör talaj

lusta virágzás: nitrogén túltengés miatt

Gombás betegségek
A gombás betegségeket a szél, eső és állatok közvetítő hatására gombaspórák váltják ki.
Leggyakoribb gombás betegségek:

Lisztharmat: fehér bevonat képződik a leveleken, hajtásokon és virágokon. Védekezés: gombaölő szerekkel

Peronoszpóra: eleinte sárgás később barnás foltok a levél felszínén és fehéres bevonat a levelek fonákján. Védekezés: beteg növény eltávolítása.

Rozsdagomba: levél színén világos barnás foltok és a levél fonákján barnás spóratelepek. Védekezés: gombaölő szerek, egyéves növényeknél eltávolítása.

Szürkepenész: világos rothadó felületek a hajtásokon, leveleken. Védekezés: növény eltávolítása, hatásos lehet a gombaölő szer pl. a pünkösdirózsánál.

Szeptóriás levélfoltosság: kerek, sötét foltok a leveleken. Védekezés: beteg levelek eltávolítása.

Fuzáriumos hervadás: a növény a megfelelő öntözés ellenére is elhal. Védekezés: beteg növény megsemmisítése, több évig csak más fajt ültessünk a helyére.

Hagymarothadás: világosbarna, besüppedt helyek, a hagyma rothad. Védekezés: növény megsemmisítése, több évig ne ültessünk ide hagymás növényt.

Kártevők
A kártevők tömeges megjelenését külső tényezők is erősítik (levegő és talajszárazság, túl enyhe tél, túl sok növény,........)
Leggyakoribb kártevők:

Csigák: rágási és nyálkás nyomok a leveleken. Védekezés: csigaölő granulátummal.

Levéltetvek: fekete és zöld tetűkolóniák. Védekezés: a hajtásokat kenőszappannal lemosni.

Levélpoloskák: lyukak a leveleken, hajtásokon. Védekezés: rovarölő szerek.

Takácsatkák: a szívások szúrt helyén, világos pettyek. Védekezés: rovarölő szerek.

Fonalféreg: megrövidült vagy megvastagodott hajtások, besodródott levelek. Védekezés: beteg levelek eltávolítása.

Mezei pocok: rágásnyomok a gyökéren, hagymán. Védekezés: csapdák.

Liliombogár: szabálytalan rágási nyomok a liliom levelén. Védekezés: súlyosabb esetben rovarölő szer.

Baktériumok és vírusbetegségek
Nagyon ritkán fordulnak elő kerti virágoknál, ha mégis előfordulna, azonnal távolítsuk el a beteg növényt és évekig ne ültessünk a helyére ugyan olyan növényt.
Leggyakoribb vírus és baktériumos betegségek