Halak a kerti tóban

A kerti tó halállomány nagysága

Általános szabály az, hogy az újonnan létesített kerti tó halállománya vízfelület m2-enként ne haladja meg a 25 cm-t (a hosszúság ebben az esetben a halak testhosszúságát, vagyis a fejüktől a farkukig terjedő hosszukat jelenti).
Beállt kerti tó esetén ez az érték maximum 50-70 közötti lehet.

Halak kiválasztása

A mi éghajlati körülményeink között elsősorban aranyhalakat telepítsünk a dísztóba.
Az aranyhalak közül a legellenállóbbak: az egyszerű aranyhal, az üstökösfarkú aranyhal,és a tarka aranyhal.
A többi fajta, mint pl. a gombafejű aranyhal, vagy a teleszkópszemű aranyhal már sérülékenyebb ezért telepítése a kerti tóba megfontolandó.
Az aranyszínű aranyhal csapatosan érzi jól magát, ezért telepítését csak nagyobb dísztóba javasoljuk.

A másik népszerű halfajta a díszponty, másnéven koiponty. Tudnunk kell erről a halfajtáról, hogy igen nagyra képes megnőni.
A koi ponty igényli a minimum 1 méter mély tiszta, vizet.
Részben friss növényi hajtásokkal táplálkozik. Ezért a növényekkel teleültetett kerti tó nem mindig alkalmas a tartásukra.

A kert tó nem igazán alkalmas meleg égövről származó halaktartására.
Vadvizi halakat betelepíteni és nemesített halfajokkal együtt tartani nem tanácsos. A természetes vizekből betelepített halak parazitákat, betegségeket hurcolhatnak be a kerti tóba.

KÉRDÉSE VAN? KERESSEN MINKET!

Új halak betelepítése a dísztóba

Az újonnan vásárolt halakat célszerű fertőtleníteni a betelepítés előtt. Erre a célra külön kapható parazitaölő anyagokat vásárolhatunk. Ezen szerek hiányában alkalmazhatunk kb. 15 percig tartó sós fürdőt. A tisztító fürdőt úgy készíthetjük el, hogy 80 g jódmentes sót oldjunk fel literenként.

Halak etetése

A díszhalak speciális táplálékot igényelnek.
A halakat lehetőleg reggel vagy délelőtt etessük amikor elég gyors az életműködésük. A délutáni, esti etetés előbb utóbb emésztési problémához vezethet.
A melegebb idő beálltával egy jól működő tóban akár abba is hagyhatjuk a halak etettését. Ebben az időben már elegendő táplálékot találnak a halak, hiszen ilyenkorra felszaporodnak a különböző apró vízi élőlények, mint pl. az apró rákok a szúnyoglárvák a vízibolhák stb.

A halak betegségeire utaló tünetek:

Csökkenő étvágy
A tó felszínének közelében, erőtlenül mozognak.
Csipkedik egymást
Kopoltyúik gyorsan mozognak
Jól látható sérülések, elszíneződések
fokozott nyálkatermelés a bőrön
A medence falához, vagy a kövekhez dörgölik magukat.
Kiugrálnak a vízből, kivéve, ha ívási időszak van

ha betegségre utaló jeleket tapasztalunk, először mindig a környezeti tényezőket vizsgáljuk meg, mely külső tényezők okozhatják a tüneteket?

Vegyszer bemosódása a tóba
Elektromos áram
Oxigénhiány
Magas klór tartalom
Magas ammónia vagy nitrit tartalom
Ragadozók tevékenysége

KÉRDÉSE VAN? KERESSEN MINKET!

A kerti tó halainak gyógyítása

A halak gyógyításának általános szabályai:

A beteg példányokat különítsük el társaiktól. Legjobb, ha egy kisebb, de megfelelő méretű medencébe helyezzük a beteg halakat.
Ügyeljünk rá, hogy a medence hőmérséklete megfelelő legyen, a tűző nap ellen árnyékolással védjük.
Ha a kerti tó a kezelés helyszíne, kapcsoljuk ki a biofiltert, mert a benne lévő nitrifikáló baktériumok károsodhatnak a halaknak adagolt vegyszerektől.
A kerti tó UV filtere képes hatástalanítani a gyógyszerek hatóanyagát, így ezt is célszerű kikapcsolni a kezelés idejére.
Az aktív szén szűrő betétek megkötik a gyógyszereket, ezért ezek ideiglenes eltávolítására lehet szükség.
A kezeléseket lehetőleg ne a legforróbb napokon végezzük.
A kezelések ideje alatt a halaknak több oxigénre van szükségük, ezért ekkor a levegőztetőt mindenképpen működtessük.